ez a mai nap is csak egy nap a sok kozul
kinyitom a szemem, nyujtozkodom az agyamba es varom , hogy a ket eves, kan, keverek kutyam odadugja nedves nozijat a fejemhez es halk rofogesekkel tudtomra adja, hogy letezesem egyetlen ertelme, hogy ot szabalyos idokozonkent levigyem setalni es csajt keressek neki.
de megis csak van valami szokatlan, amikor szemem hozzaszokott az amugy ismeros haloszobai korvonalakhoz
rajovok, hogy meg mindig nem kellt fel a nap, de mar hallom a szomszed furdoszobas aktivitasat es egymas utan huznak el sietosen autok az ablakom alatt, de a fogas megszokott zotyogese nem jut mar el hozzam es akkor beemcsap a felismeres, ma mar megint nem tudom kihasznalni istentol kapott kepessegemet es nem loghatok a tomegkozlekedesi jarmuveken.
ugy ket eve szolt hozza az ur, mikor eppen a jaszai fele araszoltam a szokasos nyolctol delutan hatig tarto dugoban. pontosan amlekszem, hogy baromi szar kedvunk volt es mar a cigibol is eleg lett, magamban hangosan anyaztam az oszes elottem allo, eppen rakodo fuvarost, a keresztezodesekben bennakado marhakat es tokeletesen alkalmatlan kozlekedesszervezo mernokokre, akik lampat tettek minden szemeteskukahoz es akkor megszolalt a zisten...
Utolsó kommentek